Kamarai felmérés: nem a pénz motiválja az orvosokat
2024. március 2.

Ha teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok.

Az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara februári felméréséből.

Február 27-én Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara delegációja – derült ki abból a 93 oldalas dokumentumból, ami csütörtökön került fel a MOK honlapjára, és amelyben javaslatokat tesznek az ágazat átalakítására. A dokumentum tartalmazza egy, a tagság körében 2024. február 2-a és 7-e között végzett felmérés eredményeit is, amelyekből kiderül, hogy az orvosokban egyre fogy a motiváció, 25 százalékos béremelésre vágynak, ám a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg.

A teljesítmény visszaesése és a várólisták hosszabbodása miatt gyakorta éri vád az orvosokat, hogy a paraszolvencia elvesztése miatt kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgoznak. A kamara álláspontja az, hogy egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a hálapénz kivezetésével megszűnt az motiváció a gyógyításra. Felmérésükből kiderült, hogy kollégáik 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetését megelőzően sem kapott hálapénzt, gyakran, vagy hetente többször mindössze 18 százalék tett el borítékot.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

Az orvosokkal szembeni bizalomvesztés hátterében a központi kommunikáció hibás irányára is rámutat a kamara. A hálapénz büntethetővé tételét követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-kampányt indított, bilincsben elvezetett, a hivatásra szégyent hozó orvosokat tett közszemlére, ami a MOK szerint nemcsak a becsületes kollégák morálját rombolja, hanem az újabb generációk számára is rossz pályaképet mutat. Ezt a fajta kommunikációt a felmérésben választ adók 82 százaléka értékelte orvos ellenes hangulatkeltésként.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

Az orvosok motiváltságát a MOK álláspontja szerint leginkább a munkakörülmények, a leterheltség, és a bizalomvesztés befolyásolja. A felmérésből kiderült az is, hogy a kollégák több mint fele csak közepes mértékben vagy annál kevésbé motivált, 38 százaléka pedig egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

A felmérés igazolta a kamara korábban többször hangoztatott véleményét, miszerint az orvosokat illetően a bér alapvetően fontos, de nem az egyedüli motivációs tényező, az ösztönzésre pusztán a fizetések rendezése nem jelent megoldást. A hangsúlyt a munkakörülmények javítására kellene helyezni, mert mint a felérés rámutatott, az orvosok többsége leterhelt, és úgy érzik, több beteget kell ellátniuk, mint amennyit minőségromlás nélkül képesek.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

A helyzeten nem változtatna a teljesítménybérezés sem, ugyanis a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi leterheltsége és az infrastrukturális adottságok mellett sem tudna több beteget ellátni, akkor sem, ha erre anyagilag motiválnák. Valamennyivel több pácienst 21, sokkal többet pedig mindössze 2 százalék fogadna, ha ebben anyagilag érdekeltté tennék.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

 

Mivel túl sok a beteg, az orvosok közel 52 százaléka érzi úgy, hogy csak ritkán tud annyi időt fordítani a páciens ellátására, amennyi szükséges, 4,6 százalékuknak pedig soha nincs elegendő ideje az orvos-beteg találkozásokra.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben rontaná a gyógyító munka minőségét, ha sokkal több beteget kellene ellátniuk, a kollégák 55 százaléka adta a „nagy mértékben” választ, 38 százalékuk viszont úgy vélte, ez csak kis mértékben lenne hatással a munkája minőségére.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

 

Bár a válaszok alapján úgy tűnik, a minőségi munkát vagy a betegre fordított időt elsősorban nem a pénz motiválja, mégis az orvosok 38 százaléka 25 százalékos béremelést tartana szükségesnek, ami az elmúlt időszak pénzromlását és az inflációt figyelembe véve jogosnak tűnik. Ugyanakkor közel 17 százalékuk elégedett a jelenlegi bérével, velük szemben 8 százalék viszont 75 százalékos fizetésemelést szorgalmazna.

 

Fotó: MOK
Fotó: MOK

 

A MOK megkérdezte a tagjait arról is, hogyan képzelik el a jövőjüket a következő három évben. Csupán 55 százalék tervezi azt, hogy a jelenlegi óraszámban továbbra is csak az állami egészségügyben dolgozzon, 26 százalékuk viszont részben a magánellátásban vállalna munkát, a közellátásban betöltött státusza rovására. Külföldre készül 6 százalék, nyugdíjba pedig 9 százalék vonul.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK

 

Infrastruktúrára vonatkozó kérdést tettek fel a háziorvosoknak, az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátásfejlesztési Igazgatóságán már folyó, 2028-ra befejeződő körzethatár-módosításokkal, praxisösszevonásokkal kapcsolatban. A válaszadók 87 százaléka vélte úgy, hogy jelenlegi praxisa a rendelő megközelíthetősége, kubatúrája, egyéb adottságai okán nem alkalmas egy 3000-4000 fős körzet ellátásához. Mindez arra utal, hogy nem csupán a méretgazdaságosságról, hanem a rendelők átépítéséről, bővítéséről is gondolkodniuk kell a döntéshozóknak.

 

Forrás: MOK
Forrás: MOK